A doktori iskola megfelelt törzstagjainak száma: 10. Az akkreditáció szempontjából figyelembe vehető megfelelt minősítésű törzstagok száma: 10.

Az egyes törzstagokról készült összegző értékelés a doktori adatbázis nem nyilvános felületén – bejelentkezés után – az érintett törzstag, a DI vezető, a DI adminisztrátor, valamint a rektor számára megtekinthető.

A megfelelt minősítésű egyetemi tanár törzstagok száma: 6.

A DE Nyelvtudományok Doktori Iskola minden dokumentuma elérhető, a saját honlapról is. Tartalmuk naprakész, informatív, részletes, szakmailag is kifogástalan. A DI működési szabályzata összhangban van az általánosan érvényes szabályzattal, megfelelően követi annak elveit, ugyanakkor részletesen és körültekintően rendelkezik a működés részleteiről. A DI képzési terve világosan mutatja a doktori iskola szerkezeti felépítését. Két program öleli fel a területeket, az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program (programvezető Dr. Kertész András) öt alprogrammal és Magyar és Finnugor Nyelvészeti Doktori Program (programvezető Dr. Hoffmann István) két alprogrammal. A doktori értekezések témaköreit túlnyomórészt megfelelően határozták meg, illetve sorolták fel. Az elméleti nyelvészet alprogram esetében külön kiemelendő annak kifejezett hangsúlyozása, hogy középpontjában a nyelvtudomány tudomány-metodológiai problémái állnak, mely kivételes lehetőséget nyújt a nyelvészeti gondolkodásmód alakítására. Igen jelentős a korábbi francia program átalakítása romanisztika alprogrammá, mely jóval szélesebb spektrumot biztosít a képzésre (különösen üdvözlendő a latin-újlatin átmenet, valamint a korai újlatin nyelvek tanulmányozásának lehetősége). A Számítógépes nyelvészeti program kínálata igen bőséges; a bűnügyi nyelvészet – szerzőazonosítás téma jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Az említettekkel szemben a magyar nyelvészet alprogram témaleírásai gazdag lehetőségeket kínálnak ugyan, az eddig elkészült disszertációk, illetve a kutatási témák tükrében kérdéses azonban, hogy a gyakorlatban miként reprezentálódnak e területek. Az önértékelés 7.3.1. pontja szerint a doktori iskola a magyar nyelvészeten belül továbbra is elsősorban az onomasztikai kutatásokra fókuszál, azaz nem kínálja azt a perspektívát, ami pedig elvárható lenne. A legszerényebbnek a finnugor nyelvészet alprogram tűnik mind kínálatában, mind pedig leírásában. A DI honlapján megjelenő szöveg a jelentkezni kívánó hallgató számára ugyanis kevéssé informatív és még kevésbé vonzó. (A kiírásból például az sem derül ki, hogy a program mely nyelvek tanulmányozását, leírását teszi lehetővé, vagy hogy miért lehet érdekes a bibliafordítások tanulmányozása stb.) A minőségbiztosítási terv racionális, összhangban van a képzési szabályokkal, az adott lehetőségeken belül körültekintő. A DI honlapja informatív, tartalmazza a szükséges adatokat. (Külön üdvözlendő a publikációk listájának letölthetősége, a tézisfüzet szerkezetének leírása vagy a szakfolyóiratok listája.) A CSWOT elemzés reális, tizenegy pontban sorolja fel azokat a nehézségeket, külső korlátokat.

A Doktori Iskola működésében több vonatkozásban érvényesül a koherencia: Az oktatás során a két képzési programnak (Általános és Alkalmazott Nyelvészeti, Magyar és Finnugor Nyelvészeti) közös elméleti alapozó kurzusai vannak, a két program hallgatói kölcsönösen látogatják a doktori programok által meghirdetett kurzusokat, a két doktori program oktatói rendszeresen részt vesznek egymás fokozatszerzési eljárásaiban, van/volt közös pályázatuk. A két említett program belső koherenciája – főleg szerkezeti okok miatt – eltérő. Az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Program hat alprogramból áll, változó humán erőforrásokkal: Angol nyelvészet, Elméleti nyelvészet, Német nyelvészet, Romanisztika, Számítógépes nyelvészet. Ehhez a programhoz a törzstagok közül csak négy rendelhető. Kutatásaik közös pontja leginkább az elméleti nyelvészetben ragadható meg. Itt a legkiemelkedőbb, iskolateremtő kutató Kertész András akadémikus, aki a doktori iskola nemzetközi súlyát jelentősen növeli. Külön kiemelendő a mind magyar, mind nemzetközi színtéren elismert, akadémiai kutatócsoportként is funkcionáló nyelv- és névtörténeti kutatócsoport, amelyben négy törzstag is jelen van. A magyar és finnugor kutatások szoros kapcsolatban állnak egymással, több periodikát, sorozatot is színvonalasan működtetnek (Onomastica Uralica, Helynévtörténeti Tanulmányok, A Magyar Névarchívum Kiadványai, Magyar Nyelvjárások stb.). A nyelvtudományt az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program képviseli öt alprogrammal és Magyar és Finnugor Nyelvészeti Doktori Program két alprogrammal. Az alprogramokban reprezentálódó tudományterületeket szinte kivétel nélkül a tudományágat eredményesen, magas szinte művelő törzstag van, akiknek szakmai együttműködését mind a kutatás, mind pedig az oktatás tekintetében az Önértékelés és az ahhoz kapcsolódó adatok igazolják.

Tóth Valéria egyetemi tanár, az MTA doktora tudományos és közéleti tevékenysége egyenletesen – tudománymetriailag is látványosan – kimagasló. Százat megközelítő tudományos közleményével, ebből 6 monográfiával, 900 fölötti független idézettségével az iskolán belül is előkelő helyen áll. Külföldön megjelent tudományos közleményeinek száma sajnálatosan szerényebb, amit csak részben magyarázhat a kutatási témáknak sajátosan magyar nyelvterülethez kötődő volta. Külföldi idézettsége, súlya kevéssé számottevő. Kutatásai nemcsak magyar, hanem nemzetközi téren is ismertek és elismertek. Ebből következik, hogy míg Magyarországon szakterületének meghatározó egyénisége, nemzetközi ismertségét nehéz felmérni, jóllehet az ICOS (The International Council of Onomastic Sciences) vezető testületének tagja. Több hazai és nemzetközi konferencia szervezője, soknak pedig résztvevője. Egyik alapító tagja a DE magyar nyelv- és névtörténeti kutatócsoportjának. Szakterülete a magyar nyelvtörténeten belül meghatározóan a történeti hely- és személynév kutatás. A debreceni onomasztikai műhely vezető egyénisége, többek között a Magyar Nemzeti Digitális Helynévtár résztvevő munkatársa. Publikációs tevékenysége mind számukat, mind pedig tudományos jelentőségüket illetően magasan megfelel a követelményeknek, s ez vonatkozik az idézettségekre is. Pályázatokban való részvétele, illetve pályázatvezetői munkája, oktatás- és kutatásszervezői munkája ugyancsak jelentős. Témakiírásai is megfelelően széles tematikájúak ahhoz, hogy teret engedjenek résztémák kutatásának. A DI akkreditációs anyagának összeállításában nyilvánvalóan jelentős a szerepe, ami lényeglátásról és pontosságra való törekvéséből is látszódik. Teljesítményét 4 tudományos díjjal és több ösztöndíjjal is elismerték. A Doktori Iskolában kifejtett oktatói, témavezetői tevékenysége is példaszerű: 10 témavezetettje közül 6 már fokozatot szerzett.

A doktori értekezések színvonalát jelzi a rajtuk alapuló vagy azokat teljes egészükben közzétevő publikációk sora. Az önértékelésben közölt statisztikai táblázat szerint az utolsó 5 évben megvédett disszertációk közül 16 summa cum laude, 6 pedig cum laude minősítést kapott. Ez kiváló eredménynek számít.